(2017) (r.: Richard Curtis, Mat Whitecross)

tök jó fejség a bbc-től, hogy a jótékonykodás mellé évről-évre átnyújt valami apró ajándékot is a red rose day alkalmával -két éve megnevettek a coldplay által írt game of throne musical-lel, idén viszont úgy döntöttek, hogy az adakozáshoz talán emelkedettebb hangulat illik. és mi tudná az egekig emelni a hangulatot, ha nem a szerelem... most már több mint tíz éve nézzük minden karácsonykor a sok kis történetet, amik egyetlen nagy szívmelengető filmmé állnak össze, úgyhogy ideje volt kicsit bekukucskálni a karakterek jövőjébe. és persze nem kell sokra gondolni, egy sima kis utánlövés lett ez a tizenöt perc, mert bár öregedtek az arcok, azért nem nagyon változtak, de persze pont így lehetett nosztalgiázni, ha a film-béli szituációkat kreálják újra nekünk, egy kicsit update-elve a mai világra. ráadásul kellően vicces és érzelmes is lett az összhatás, úgyhogy tökéletesen elérték a céljukat -elolvasztották a szívem. (#05.01.)

(Időről időre) (2013) (r.: Richard Curtis)

te mire használnád az időutazási képességedet? én teljesen egyetértek jelen filmünk főszereplőjével -csakis csajozásra... de egyébként nem érdemes túl sokat agyalni ezen, mert nem scifit kapunk, hanem egy ízig/vérig richard curtis-filmet, ahol csak egy apró kiegészítő gimmick az időutazás. csak azért kellett, hogy kicsit feldobja a szokásos témáit, a szerelmet, az esküvőt és a temetést. szerintem tök jó dolog, hogy valakinek ennyire felismerhető stílusa van (oké, a tévé-sorozatai anomáliák, legalábbis mr.bean-nél és a fekete viperánál lényegesen kevesebb a szerelem...), és mégsem érzi az ember önismétlőnek, hogy a saját paneljeit használja. mert úgy rakja egymás mellé ezeket a paneleket, hogy egyszerre szórakoztató és szívet melengető lesz a végeredmény. először csak a szórakozás része jött -meg a kis irigykedés, ahogy vigyorogva nézed, hogy hogyan lehetnének kikerülhetőek a végtelenül ciki pillanatok (ha a te családodban is öröklődne ez a képesség). és aztán megérkezett a nő, és én elkezdtem rettegni, hogy túl hamar jöttek össze, túl hollywood-i aggyal gondolkoztam. pedig ez itt európa, szerencsére megvannak az apró eltérések. a dráma nem valami hülye összeveszésből ered, hanem az élet mindennapi részeként van jelen. nincs minden lepolírozva, ott vannak a szúrós kis élek, még a szellemes párbeszédekben is. de azért a kis vörös is megkaphatja a legszebb mosolyú lányt... erős érzelmi hullámvasút, az ember az öklét harapdálja a cukiságtól, majd a szeméhez emeli a kezét, hogy letörölje a könnyeit. szokásos szívből szeretet-csomag a curtis-művekből. 8,5 pont. és ezt számoljátok úgy, hogy én nem is vágyom ilyen típusú boldogságra, mint amit a film sugall, mint eszményi célt (a.k.a. feleség + gyerek). ($05.31.)