(2020) (r.: David Benioff, D.B. Weiss)

van, akiknek nem számít, hogy egyre csak lapozza előre a napokat az élete kalendáriumában, ugyanazt a kirobbanó energiát tudja kipulzálni a testéből, mint ifjúkorában -leslie jones pont ilyen, akiről egy percig sem gondolnád, hogy 52 éves, mert fiatalokat megszégyenítő tempóban pörög. és üvölt. védjegyszerűen üvölt... soknak is éreztem egy kicsit -na nem az üvöltést, az megszokható, hanem hogy sok fizikai poént ezerrel túlhúzott, annyira, hogy már lehervadt a vigyor az arcokról (gondolok itt táncolásokra meg vicces járásokra)... egyébként a mondanivaló rendben volt, visszanézett a múltba, hogy megállapítsa végül, hogy a jelenben kell élni, nem pedig hátrafelé tekintgetni, de örültem volna, ha egy kicsit feszesebbre veszi ezt az egy órás őrületet... (vicces belegondolni, hogy ez a rendezés az első munkája a beioff-weiss duónak a trónok harca óta.) (××01.19.)