Rocky II
(1979) (r.: Sylvester Stallone)
örülök, hogy pontosan ott folytattuk, ahol az előző rész befejeződött, mert így végignézhettünk egy nagyon érdekes időszakot is (annak már kevésbé éreztem létjogosultságát, hogy öt percet visszavágtunk a nagy meccsből a film elejére). mert oké, megvolt a tisztes helytállás, de hogyan tovább? először is össze kell rakni a szétesett arcokat, majd a felépülés után jöhetnek a mindennapok. mert friss házasként nem lehet abból élni, hogy rendszeres időközönként szétvereted magad (kockáztatva akár a megvakulást is). bizony, mert egy nagyon aranyos jelenetben rocky felteszi a nagy kérdést, és természetes, hogy adrian igent mond. csupa pozitív minden, lehet szórni a pénzt puccos autóra, órára, tigris-mintás bőrjakóra, és egy kényelmes álom-otthonra. csakhogy szép lassan kúsznak be ennek az életnek az árnyoldalai is -mert az egyetlen bunyóval szerzett vagyon véges, alul-iskolázottként viszont nem könnyű tisztességes állást szerezni. és tetszett, hogy rocky egyáltalán nem szállt el, mindent elvállal, jó családfő akar lenni. mert őt így szeretjük, a maga egyszerűségében, a lüke poénjaival, a nagy szívével. és nagyon sokáig még apollo heccelését sem veszi fel, nem igazán baszkurálja úgy a büszkeség, mint az ellenfelét, ő nem akar bizonyítani egy visszavágón. de persze eljön az a pillanat, amikor fel kell venni a kesztyűt... (bármennyire bírom burgess meredith mickey-ét, azért furán vette ki magát, hogy a kórház kápolnájában mondta el a buzdító nagybeszédét...) továbbra is rá tudok csodálkozni arra, hogy mennyire nem a boxról szólnak ezek a filmek (gondolom a tesztoszterontól fűtött nyolcvanas években majd változik ez), de azért a magánéleti akadályokat leküzdve az utolsó félórában ráfordultunk a klasszikus felkészülős részre és persze az évszázad mérkőzésére. és stallone tudta emelni a tétet az első filmhez képest, mert rocky mögött áll az egész város, és ezt képileg is ki tudta fejezni a többszáz gyerekkel, akik követik őt fel a múzeum lépcsőjén. és a meccs is sokkal látványosabban van rendezve, érzed a két küzdő energiáit, a dühöt és a makacs kitartást. és szerencsére cseppet sem érződik hollywood-inak a befejezés, mert rocky-val együtt mi is kiérdemeltük ezt a győzelmet... (tök jó, hogy ezekkel a nagyszerű és a mai napig élvezetes filmekkel együtt bill conti-t is sikerült (újra) felfedeznem!) ($$06.09.)