(2014) (r.: Chad Stahelski, David Leitch)

azt hiszem rosszkor érkezett a film anno -mert bár a trailer meggyőző volt, de akkor épp minőségi cuccokkal tömtem magam, és sznob módjára nem akartam lealacsonyodni. pedig semmi szégyenletes nincs a puszta szórakozásban. már a szinopszist is imádom kimondani: ’keanu a kutyája miatt legyűri az orosz maffiát, de durván’ -és egy ilyen típusú akció-mókánál nem is kell, hogy vastagabb legyen az ötlet, vagy hogy a főszereplőnek ötven mondatnál többet meg kelljen tanulnia, stílussal ki lehet váltani minden ilyen bölcsészes hülyeséget. és a filmnek nagyon is van stílusa, a legjobb képregényfilm, amit nem képregényből csináltak, az elején képekkel mesélik egy kapcsolat szomorú végét, a temetésen felülről látjuk a sok esernyőt (btw, miért esik mindig az eső az ilyen szertartásokon...?), aztán még egy kicsit alapoznak, elültetik a fülünkben a bogarat, hogy illik félni hősünktől, majd megindul a parádé. egy profi tudja, hogy a leghatásosabb módja a gyilkolásnak a fejlövés, úgyhogy serényen gyakorolja is ezt a metódust, baromi élvezetesen, mindent jól látni, újabb szög annak a hülye beidegződésnek a koporsójába, hogy szanaszét kell vágni az akciókat, hogy dinamikusak legyenek. lófaszt. csak tudni kell koreografálni (a kaszkadőrség felől jönnek az alkotók, látszik is szerencsére). meg fel kell pakolni pár szűrőt, kicsit karikírozni is szabad a műfajt, túl kell pörgetni a végtelenségig, tele kell tömni ismert arcokkal (főleg a tévéből szemezgetve), és a néző elégedetten fog felállni a székből. mert tudja, mire fizetett be, és pontosan azt kapja. 7,5 pont (vagy inkább 7,75, de azért mégsem kéne ennyire differenciálni...) ($02.27.)

rég volt már olyan, hogy két fimért is szorítottam volna, előre hangoztatva, hogy mindkettőnek örülni fogok, ha nyer, erre most itt ülök a pirkadat fényénél, és örülök a mexikói inváziónak, ugyanakkor szomorú vagyok, hogy linklater-éknek tizenkét év sem volt elég, hogy elismerést kapjanak (vagy michael keaton-nak a kisgatya)... nph pont azt hozta, amit vártam, éneklést és bűvészkedést (plusz jó adag tony hangulatot), talán ő közelítette meg az elmúlt években legjobban az etalont -wolverine-t. a producereknek dicséret, hogy kihasználták a modern technikát, de szolid tockos is jár, hogy még mindig nem tanulták meg, hogy az emberek csak időhúzásnak érzik a betét-dalokat (pedig most a lego song is ütött, meg common-ék állótapsa is jogos volt, plusz ms.gaga is kiereszthette a legszebb hangját). egyébként minden a szokásos mederben folyt (bár ez volt az első oscar-om stream-ről, mert az osztrák tévések agyát megszállta a nacionalizmus), lehet, hogy valahol el is várjuk, hogy ilyen monstre legyen a show. éljenek az emigránsok, akik hollywood-ot építik! ($02.23.)